♦21.rész-Tavasz♦

Miközben ott kinn süt a nap és az osztálytársaim,barátaim bandáznak,szórakoznak én addig itthon ülök zenéket hallgatok,é rajzolok de ami a legszánalmasabb,hogy telefonon beszélgetek a barátnőmmel.A legjobb esetben nyitott ablaknál ülök és szellőztetem a fejemet.Nézem ahogy mások

boldogan élnek és örülnek a tavasznak.Én is örülök neki csak én nem mutatom ki,mert mikor reggel boldogan kelek azt elrontja az,hogy bemegyek az iskolába és jönnek a sértő szavak.Ma például ez volt a első amit a fejemhez vágtak:"Rohadjon ki a lelki világod!"

Aztán jött a következő.Kihívott a tanár mikor megnézte a dolgozatomat és mikor megyek ki akkor ott ordibálnak,hogy:"Puskázott","Remélem írtál bele megint egy jó hülyeséget amin megint nevethetünk"És ezen is nevettek,nevettek és nevettek.Nagyon rossz érzés volt,de már megszokott.Én legalább nem hordom a hét minden napján ugyanazt a pulcsit heteken át,nem húzom le combig a nadrágomat,nem ölelgetek minden fiút akivel összefutok a folyosón.Fogjuk rá én normális életet élek,nem vagyunk hű de gazdagok,sem nagyon szegények.Én nem bántottam őket ők meg minden áldó nap szekálnak,beszólnak.De innentől aki beszól...visszaszólok.Így legfeljebb csak azt kell hallanom hogy a "haveroknak"kibeszélnek hogy én hogy merek beszólni egy "menő gyereknek.Eddig én voltam "apuci pici rózsaszín felhő hercegnő"-je,de most fordult a kocka és nem fog érdekelni ha beszólnak,mert úgy vagyok vele ha beszólnak:Beszóltál?Oké akkor látom a te életed csupa unalom ezért foglalkozol az enyémmel és ez neked örömet okoz! :) 

Ja igen és a legfőbb különbséget kihagytam köztem és köztük:én legalább nem cigizek és nem ölöm meg magam azért hogy menő legyek.Na ennyi!! :*