“Boldogság gyere haza,már nagyon hiányzol„Csak ennyit kérek,mert visszatértek a szomorú napjaim.Kezdem a legelején.
Mikor jön egy új barát,akkor egy régi elmegy.Így van ez,így is marad.És te vagy az aki órákat sírsz és azon gondolkozol mit kellett volna másképp csinálni,hogy hozhatnád helyre...hiába nem jut semmi az eszedbe.És egy nap mikor csak ketten vagytok és csak egymásra számíthattok végre kibékültöl és együtt nevettek.De innentől mégjobban oda kell figyelni,hogy amit teszel az neki rossz vagy jó.
Szerelemről álmodoztam,de most...most csak boldoságról.Ki szeretnék szeretni belőle de nem megy.Sokan mondták,hogy “Sok sikert,de nem fog sikerülni,hacsak nem beleszeretsz másba!„De nem szeretnék mást...vagy őt vagy senkit.Segíts most abba,hogy elfeledelek.Ezt kérem...de ezt te magadtól megteszed.Ám most érzem hogy mennyire fontos nekem,mert el szeretném feledni de nem megy,mert a szerelmi kapocs erősebb,mint a baráti.És az a baj,hogy én nála állok sorba mikor sok embernél várakozás nélkül első lennék.Sokszor kapok üzeneteket a tipikus “Szia.Tetszel.Járunk?„ módon.Mi olyanok vagyunk,mint a dominó van aki belém esett,én beléd,te lehet hogy másba.Ezt kell szeretnem.Én szerettem bele,egy szerv átültetés kéne a te szíved az enyémbe,hogy tudd,hogy mennyire is szeretlek.
Osztályom,vannak barátaim akik mindent elmondanak nekem.Csak annyit, hogy ne a hátamnak hanem a barna színű szememnek.Tudjátok ők is kíváncsiak lenének arra,hogy mit gondoltok rólam mert a hátam már únja...
És nem csak ő hanem én,a barátaim,a családon és mindenki más mert szenvedni látnak.Mikor titeket bàntanak, szekálnak nem szólok semmit csak mélyen a szemetekbe nézek és látom benne,hogy mennyire rossz nektek is.És ilyenkor csak egy kérdésem lenne hozzátok:Ha neked ilyen rosszul esik,akkor te,mért csinálod másokkal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése