♦13.rész-Változás♦

Vannak emberek akik jó irányba változnak,és ennek örülök,mert az én ellenségeim közül változik.Ám de vannak akik a rossz irányba haladnak,a barátaim közül.
Jó változás mit is értünk ez alatt?Hogy egy ember aki régebben "rossz"ember volt rájött,hogy nem ér el a gonoszsággal semmit és nem lesz se menőbb,se népszerűbb,se több mint a többi ember sőt inkább kevesebb mint más ember.Ám úgy dönt hogy nem akarja hogy mindenki utálja és egy nap,mindenkire mosolyogva köszön,segít nekik és így barátokat szerez,hogy a sok rossz után hogyan?Nagyon könnyen.Bocsánat kérés,ami sok emberbe nincs meg,ami szégyen.Aki viszont egy veszekedés után be tudja ismerni,hogy ő hibázott és bocsánatot kér az nem lehet egy rossz ember.De sajnos akiről most én írok nem ilyen könnyű az élete,szörnyű családi állapotban él,szekálják az osztálytársai csak,mert még pár éve verekedett,veszekedett.De be kell ismernem én sem voltam jobb,nekem is voltak ilyen kitöréseim.Ám nem gondolná az ember hogy azért volt olyan mert otthon úgy bántak vele.És ezt ő máshol nem tudta kifejezni csak az iskolába.De ezt senki sem tudta csak a szüleink.Mióta én ezt tudom azóta elgondolkozom hogy így hogy lehet élni és mikor hallom hogy a szüleim valamin összevesznek mindig elszomorodok mert félek hogy nekem is olyan életem lesz mint annak a szerencsétlen lánynak aki semmiről nem tehet .Nem tehet arról hogy ilyen családba született,nem tehet róla hogy,ilyen a természete.Egyszerűen senki nem tehet róla.Így kell elfogadni az embereket.Ha egy családban egy-egy veszekedés becsúszik hetente nem kell elkeseredni mert ez normális dolog.Ám az hogy az anya és a lánya veszekszik minden hét minden napján az már beteges.Nagyon sajnálom azt a leányt.De sajnos nem tud rajta segíteni.Látszik rajta hogy fáj neki amit az anyja tesz,látszik rajta hogy nincs édesanyja aki rendesen nevelné.A fele életét a mamájánál tölti.Ez a jegyein is meglátszik nem mondom hogy mindenből bukásra áll nem,nem tökéletes a bizonyítványa de nem a legrosszabb.És igen ő nem kap normális nevelést,nem fogják a kezét,nincsen sok barátja de ő a jó fele változik.Ám nem ez a szégyen hanem az ellentét,hogy vannak szüleik nem váltak el,ha meg igen akkor a mostoha nem valami igazságtalan mesebeli boszorka.Rendes család,szép ház,szerető szülők és mégis a rossz irányba fejlődik hogy "menőbb"legyen.Ám lehet hogy van egy közösség ahol az is de a háta mögött mindenki utálja,szidja.Nekem nem az a bajom hogy ő ilyen hanem az,hogy a barátomat is magával húzza és én sírok emiatt.Mert mikor mi ideköltöztünk ahol lakunk,akkor megismerkedtem egy fiúval 3 éves voltam és megtanultam hogy milyen egy igaz barát szeretete.Egy ovis csoportba jártunk,majd pedig egy osztályba.És vele bármit megoszthattam,mindig segített bármi történt,mellettem állt mikor a barátnőmmel összevesztem.Lehet,hogy néhányan azt gondoljátok,hogy én egy lányról beszélek pedig nem akit megismertem 3 évesen ő egy fiú volt.Azért is voltam boldog hogy van egy fiú barátom aki több mint egy barát de kevesebb mint egy szerelem,bár nem is akartam hogy szerelem legyen belőle.Már több mint 10 éve barátok voltunk mikor bevallotta hogy szerelmes belém,de van egy másik lány is aki tetszik neki rajtam kívül és én mondtam neki,hogy akárkit választ mindig mellette leszek és a másik lányt választotta.És elkezdtem félni hogy elveszítem,mert mikor szakítottak megváltozott,de a rossz irányba.Azóta nem beszéltem vele normálisan.Oké ez még így érthető,égő ha egy lánnyal kedvesen beszélget.De az,kibeszél és egy csettintéssel széttöri a barátságunkat.Azóta nem bízom meg a fiúkba,mint barátba.Félek,hogy csak kiszedi a titkaimat és szét szórja a tömegbe.Visszatérve,nem az fáj,hogy már nem vagyunk barátok hanem az,hogy így dobott el magától.Ez fáj a legjobban.Na meg persze a barátnőim is rossz irányba fejlődnek persze nem mindegyik most épp csak 2-re gondoltam de az egyik nagyon pedig vele olyan sok szép emlékünk volt.És egy lány elrontja csak a puszta jelenlétével.Ha elhelyeznénk az osztályba egy kamerát a szüleik meglepődnének nem kicsit.Én meg szenvedek,egy picit bár most boldog vagyok.Mert megismertem egy fiút és nem mondom hogy beleszerettem de nagyon kedves és nagyon jó fej.És most boldog lennék ha nem lennék beteg.