~12.rész-Szerelem,mint átok~

Ezt a mondatot napok óta mondogatom minden egyes embernek.Már 10 embernek bíztos,hogy mondtam,hogy ha szerelmes leszek pofozzanak fel.Hát mit ne mondjak,jó sok pofont kapok,de jobb is lesz így.Nem kell nekem szerelem,hogy legyen valakim,mert itt vannak a barátnők,barátok,haverok akik megértenek és szeretnek.Hogy,mért döntöttem így az szerintem mindenki ért csalódás,sírás meg a szakítás utáni napok.Mindent elmondtam ezzel a 3 szóval annak aki már volt szerelmes.
Boldogan,együtt mászkáltok mindenhova és már nem tudod elengedni,csak vele azarsz lenni és mikor előszőr kimondja hogy szeret akkor csak hazamész lefekszel az ágyadra,és arra az egy gyönyörű szóra gondolsz.Majd ugyan ez lejátszódik az első csokkal is,csak akkor mégjobban mosolyogsz és csak mosolyogsz,mosolyogsz és ez van addig míg téged csókol és nem mást.Ezzel a szakításra céloztam.Ilyenkor minden elsötétül,nem akarsz de sírnod kell,legszívesebben lepofoznád és többet nem látnád csak sírnál,majd lassacskán rájössz,hogy a mondat amit anyukád mondott:"A szerelem áldás de egyben átok",hogy ami jobban passzol a szerelemhez az az átok szó.És megint csak sírsz,sírsz és sírsz.Ilyenkor senki még anyud sem tud megvígasztalni.
Egy emberre vágysz,de neki vagy a leg láthatatlanabb.Így van ez,kellesz neki csak az övé vagy,nem enged más fiukat a közeledbe csak magát,és amikor már nem az övé vagy,BUM már semmire nem vagy jó.