♦7.rész-Szakítás után♦

FIGYELEM!EBBE A RÉSZBE LESZ EGY-KÉT OLYAN SZÓ AMIT EGYESEK NEM ÉRTHETNEK.
Csak sírok csak sírok és csak sírok.Mit tudok mást

tenni ellene.Legszívesebben senkivel nem beszélnék,sehova se mennék.És valyon mi a legszörnyűbb?Hogy utál,utál ő,utálnak a barátai,haverjai.De én csak azt tettem ami a legjobb neki is és nekem is.Nem tudom elfelejteni.Próbáltam más fiukkal lenni és elfeletkezni róla.Jó,oké,jól szórakoztunk nevetgéltünk,a legjobb délután amit egy lány elképzelhet magának,egy jó baráttal.Rájöttem hogy ha tényleg el akarom felejteni,akkor a barátaimmal,barátnőimmel kell lennem és nevetni hogy másoknak fájjon az hogy nevetek,ne azt lássák hogy sírok és szomorúvá tesz és meggyengít a szakítás.Nem,az ellenkezőét kell látniuk.És nem valami elkényeztetett "apuci pici lánya"a szemükben,mert néha azt érzem.Valaki szemében királylány vagyok koronával,de viszont másoknak útszéli lány miniszoknyával.Valaki szemében példakép,de másokéban egy lenézett senki.De innentől visszabeszélek,nem fog érdekelni,én is bunkó leszek.Na persze ezt mondani könnyű,de a végrehajtás a nehéz.Tudom, hogy innentől kevés ember lesz mellettem.Bár tudnám,bárcsak hogy mit vétettem azon kívül hogy szakkitottam.Szerintem mindenki tudta,hogy ez csak amolyan "tini szerelem"ami egyszer véget ér.Tudtam hogy csak szenvedünk.De kíváncsi lennék ha ő szakitott volna velem,akkor kik vannak ellene és kik vannak mellette.Bíztos vagyok benne,hogy akkor is én lennék a hibás mindenért.Azt nem veszik észre hogy nekem is mennyire fáj az hogy szakitottam és nem csak neki.A 2 emberből nem csak ő maradt!Hahó én is itt vagyok.Most nem akarom őt bántani, de szerintem mindenki volt szerelmes,és mindenkit egytől,egyig zavarna az hogy akit szeret az más fiukkal/lányokkal van.Szerintem mindenki látta,hogy mért szakitottam.Aki ezt nem tudja megérteni,sajnálom,Fogadják végre el hogy nem mindenért én vagyok az idióta,az örült,és mindenért a hibás.Fogadják el hogy néha nem is az a hibás akiről gondolnátok.Lehet hogy a barátotok,haverotok de attól még nem kell utálni azt aki rosszat okozott neki lehet,lehet hogy jogos volt.Ja bocsánat ez lehetetlen!Nagyon sajnálom,tényleg.Bocsánat hogy nem tettem ellenetek semmit.De ha ti nem így gondoljátok,akkor állok elébe mondjátok csak.Gyerünk!Várom!

Csak ennyit kérek hogy ne okozzatok nekem fájdalmat,mert abba jók vagytok.De ezt hiába kérem,mert már megszoktam!

♦6.rész-szakítás :( ♦

Vége ki kellett mondanom!Már tegnap óta csak sírok.Mit is tehetnék mást?Hogy mért,hogy hogyan,hogy mikor történt,ezt elmondom.Akkor kezdem a történetet.Nagyon haragudtam mert megint megsértődött rám,és ezen el kellet gondolkodnia.És közöltem vele hogy nem lehetünk sok időt együtt.Ez elég rosszul esett neki.És kimondtam hogy vége van.Ilyenkor eszedbe jutnak a vele töltött idők,az első csókoltok,az első pillantás mikor megláttad,az első pillantás mikor már szerelmesen néztél rá,mikor megölelt hozádért az a gyengédség,minden ami szép volt és vele történt eszedbe jut és amint kimondod azt a szót,SZAKÍTOK!,hirtelen előtörnek belőled az emlékek és többet nem mennél ki az utcára,nem mennél suliba,dolgozni,nem ennél nem innál csak sírnál bezárkózva a szobádba reggeltől estig és csak az emlékekre gondolnál.Ilyrenkor jól jön egy szerető ölelés,egy csajos délután a barátnőddel.Én már csak tudom nekem itt van a legjobb barátnőm,a haverjaim barátaim,és tudom hogy számíthatok rájuk.Még az exem unokatesójára is számíthatok mikor azt hinné az ember,hogy ellened fordul és hirtelen rád ír hogy "szia"és te máris azt hiszed,hogy most ő lesz az első aki leordítja a fejedet.Pedig nem hanem ő lesz az első aki azt mondja"Számíthatsz rám!"Ez az érzés olyan mit egy lány csak álmában érezhetett a beszélő kutyája iránt!És mikor ez megtörténik legszívesebben a nyakába ugranál és megölelnéd.Én nagyon jól tudom hogy ez van,mert ismerem az érzést.De ezek a dolgok sajnos nem változtatnak azon hogy mennyire fáj az,hogy többet nem lehetek vele,nem csókolhatom meg,nem ölelhetem,nem foghatom a kezét,hogy nem érhet hozzám.Hihetetlen hogy egy szó megváltoztathat mindent,egyetlen egy szó.Senki sem érezheti azt amit ilyenkor te érzel.Még ma is sírok,holnap is sírni fogok.Mert igen is fáj és ezen senki nem változtathat még a legjobb barátnőd sem.

♦5.rész-Hogy lehet ilyen nehéz a szerelem??♦

Ez a kérdés jár hónapok óta az eszemben.Azt mondják a szerelemben nincsenek akadályok,pedig igen is vannak,sajnos.Mért van az hogy más emberek nem örülnek a boldogságomnak,mikor tőlem meg elvárják,hogy örüljek!Messzebbre megyek vannak akik szó szerint tönkre akarják tenni a kapcsolatomat.Vannak akik tudatosan és vannak akik csak véletlenségből(na jó ilyenek nincsenek,szerintem).De ezek miatt az emberek miatt sokszor éreztem magamat rosszul,ez látszott is rajtam.Emiatt elég sokat veszekedtem a barátommal,barátnőimmel,de inkább a barátommal veszekedtünk sokat.Emiatt elég szomorú voltam,sokat sírtam,nem tudtam figyelni az órákon,csak rá tudtam gondolni és, hogy mire volt jó a veszekedésünk.De ez nálunk annyit jelentett hogy nem szólunk egymáshoz pár órán át.De erről nem szeretnék beszélni mert elég rosszak voltak azok a napjaim!!

♦4.rész-Ez most mire volt jó??♦

Mivel a lányok voltak a szekálás központja ezért úgy döntöttünk,hogy sztrájkolunk.De milyen áron??Elveszítem a barátnőimet,összeveszek mindenkivel.És egész nap az a kérdés járt bennem,hogy:EZ MOST MIRE VOLT JÓ?Nem tudtam rá válasz adni.Persze két ember mindenképpen mellettem állt.♥És ez nagyon jól esett tőlük.Néha elgondolkozom,hogy mért is van ennyi barátnőm?Persze ha nekik kell a segítség ott vagyok,de engem kell megvédeni vagy nekem kell segítség hány ember van ott??Szerintem nem sok,csak azok az emberek akiknek tényleg számítok valamit!És ezeken az embereken meglátszik hogy kik azok!! Na igen én ezt gondolom erről.A sztrájkra visszatérve a mai napra senki nem emlékszik erre a dologra.Akkor mi értelme volt,veszekedni elveszíteni a barátaimat,hogyha nem gondoltuk végig teljesen csak kimondtuk??És tudjátok mit értünk el ezzel?Hogy most mindenki utál minket!!!Oké,persze nem mindenki de a legtöbbjük szemében mi csak aprócska emberek vagyunk akik tanulnak,és álarc mögé rejtik az arcukat.Reggel felveszik a maszkot és egész nap mosolyognak mikor sírhatnékjuk van,este,este meg leveszik ezt a vidám arcot és álomba sírják magukat.Ezek a gondolatok járnak a fejemben nekem is:Valyon még hány ember csinálja ezt??Örökre így marad,vagy netán változni fog?Még lehetek tiszta szívből boldog úgy,hogy nem kell a múltamra gondolnom??Most lehet hogy azt gondoljátok magatokba,hogy teljesen szomorú vagyok!!Pedig ez nem igaz.mert nekem vagy egy szerelmem aki minden napomat felvidítja és egy drága barátnőm akivel mindent megosztok és ők,bármi is történik,mindig mellettem állnak ♥!!

♦3.rész-Új barát megismerése,régi barát visszakapása♦

Első nap kikor bementem az iskolámba mindenki széles mosollyal köszöntött,kivétel nélkül.De mi ez?Egy új arc akit még csak látásból ismerek!Nagyon kedvesnek fiú,legalábbis velem.Sokak szerint tetszem neki,de szerintem nem.Úgy érzem hogy mi köztünk nem jönne össze semmi.Jaj mért mondok ilyent??Olyan helyes!Valyon mit gondolhat valójában rólam??Nem sokra ki is derült!!Barátnőm felvilágosította arról hogy szerelmes belém.Megcsillant a szemem!De ezek közbe visszakaptam,Horváth Laurát(Larát)akit nyáron elveszítettem.Visszatérve a szerelmi ügyekre április közepén kaptam egy üzit Németh Dávidtól,aki belém szeretett.Másnap reggel 9-kor kimentem futni és "összefutottunk."És mindent bevallott személyesen nekem.Már a sírás határán voltam és a nyakába borultam majd egy csók is lett a végére.Mind a ketten elvörösödtünk.Rákérdezett arra a gyönyörű kérdésre,mit már 7 hónapja nem hallottam.♥ 
         
                          

♦2.rész-Nyári emlékek♦

Mit mondhatnék az én nyári emlékeim közt vannak szépek és rosszak de leginkább rosszak.Ebből az vehető ki hogy nem volt túl fényes nyaram.Sokat voltam a barátnőimmel sétálni.Egy héten talán 2 napot voltam otthon a többit máshol töltöttem.Sok táborba voltam,de a legrosszabb az osztály kirándulás volt!!!Összevesztem a barátnőmmel és ezért feszültség volt az osztály között.Elég gonosz dolgot művelt velem de erről nem szeretnék beszélni,mert akkor sem esett jól.De olyan hamar elment ez a nyár,sajnos!!!Hát ennyit tudok mesélni a nyaramról.
Irány a suli!!!
Új és régi barátok:fiúk és lányok egyaránt!!

                                                                 

♦1.rész-kik is az igazi barátok??? ♦

Sziasztok!!!
Az én nevem Bogdán Vivien,de a barátaimnak csak Vivi.Győrbe lakom a szüleimmel,elég messze lakunk a családunktól.Egyke vagyok,de elég sok unokatesóm van,úgyhogy tudom milyen annak akinek van tesója.Álltalános iskolába járok!7.a osztályos vagyok.23-an vagyunk egy osztályba.Nem vagyok túl népszerű,sőt inkább a szekálás központja vagyok azóta,mióta szakítottunk a barátommal.De vannak barátnőim akik megvédenek.Legjobb barátnőm Tóth Lili vele mindent meg tudok beszélni,és persze ez fordítva is igaz!Mióta nincs barátom szabadnak de egyben elveszettnek érzem magam.Jó persze ott vannak a barátnőim és a haverjaim de nem tudják hogy mit érzek.Nem az első szakításom volt,az már biztos,de mind közül ez volt a legrosszabb!!!Ebben a 6 hónapban derült ki az,hogy ki az igaz barátom és barátnőm és ki az akit nem érdekel hogy hogy vagyok!!

                 

♦Bemutatkozó♦

                                                             Sziasztok!!!

Előjáróba annyit hogy ez a blog,igaz történet alapján játszódik!!Persze a nevek,napok,városok hónapok nem valósak!
Ez a történet egy lány életéről szól,hogy miként állja meg a helyét szerelemben,barátságban és az ellenségei körében!!
Remélem mindenkinek tetszeni fog ez a blog és remélem sokan fogjátok olvasni!!! :)